Szabadon Gondolom

 36 éve ilyenkor...  Sokakkal együtt hittem,  hogy  egy szebb jövő előtt állunk,  hogy  hamarosan szabadon és jólétben élhetünk,  hogy  öntudatos magyarként leszünk  büszke európaiak,  hogy  48 és 56 után megint  mi leszünk az a nép  amelyik  kivívja a szabad világ  csodálatát és elismerését,  amelyik  a legvidámabb barakkot rövidesen  a legboldogabb öröklakásra cseréli.  Csalódnunk kellett! Sokakkal ellentétben én  nem Orbánban csalódtam,  hiszen  soha nem vártam tőle mást.  Kezdetektől nem volt szimpatikus,  volt benne valami taszító,  az a típus akinek  felelősen gondolkodó embernek  biztos nem adnak hatalmat a kezébe.  Pedig akkor még azt elhittem, hogy tényleg ugyanazon  a (liberális) oldalon vagyunk.  Az akkor párttá alakuló Fidesz  - noha soha nem szavaztam rájuk ,- már okozott csalódást.  Például 93 tájékán, amikor  egyértelművé vált Orbán hegemóniája. Ettől kezdve alakultak át bűnszövetkezetté és  jelentettek veszélyt  a magyar demokráciára. Amit első országlásuk meggyőzően ig

Gondolkodó emberek voltak azok  akik lemásztak a fákról,  kibújtak a barlangokból,  felhőkarcolókat építettek,  holdra szálltak.  Nekik köszönhetjük  a fejlődést,  a tudást,  a jólétet,  az egészséget,  a kultúrát,  a humort,  a megértést,  az emberséget.  Bennük van  bátorság a  Szabadsághoz ,  intelligencia az  Egyenlőséghez   és együttérzés a  Testvériséghez .  Az ostobák   a fejlődés gátjai,  hozzájuk köthetők  a sötét középkor,  a vallásháborúk,  a rasszizmus,  a népirtások,  rengeteg embertársunk iszonyatos szenvedése és erőszakos halála.  Miattuk voltak mindig is  és létezhetnek még a mai napig  embertelen,  elnyomó rendszerek. A zsarnokok, főpapok,  fanatikus népvezérek  tudatosan gerjesztik tovább  a széles néptömegek  mindig is meglévő  végtelen ostobaságát és az ebből fakadó szűkülő félelmeit, hogy  az így elért  általános közöny,  rosszindulatú kirekesztés,  kicsinyes bosszú, és  féktelen gyűlölködés a legaljasabb hatalmi céljaikat szolgája! Hiszen  a beszűkült tudatú, ret

Népszerűség,  támogatottság,  parlamenti küszöb,  százalékos többség...  A politikai élet szereplői  számok, statisztikai adatok és  választási eredmények  bűvöletében élnek. A kitűzött céljaik,  az ígéreteik,  a kommunikációjuk,  a kampányaik  mind mind ilyenekről szólnak.  A gondolkodásukban,  a terveikben,  a stratégiájukban képtelenek túllépni  a saját maguk kreálta korlátaikon.  Nem tudnak és nem is akarnak figyelembe venni ezeken túlmutató, szélesebb összefüggéseket.  Megragadnak az egyik választástól a másikig tartó kényszerpályán. Vagyis már rég nem a közélet befolyásolásának a szándéka határozza meg a politikai eszköztárukat,  hanem éppen fordítva.  Egy ilyen hozzáállással legfeljebb csak egy "unalmas parlamenti demokráciában" lehet ellavírozni, kizárólag addig amíg  semmi rendkívüli sem történik.  Viszont válsághelyzetekben  vagy amikor magát a demokratikus intézményrendszert éri támadás  már mit sem érnek a megszokott politikai válaszok.  Márpedig  itt folyamatos v

  A demokraták , az igazi államférfiak vitáznak, érvelnek,  a józan eszükre és  a lelkiismeretükre hallgatnak. A despoták , a diktátorok  zsarolnak, trükköznek, fenyegetnek, pusztítanak és megszállnak.  Az egyik már tombol Ukrajnában,  a másik éppen Brüsszel ellen hergeli a sleppjét. Őket a beteges hatalomvágyuk,  a szűkülő félelmeik és  az esztelen gyűlöleteik vezetik. #BlazsóPéter #SzabadonGondolom 

Március 15. Petőfi Hí a haza! A rajtunk uralkodó rezsim  egyik dísztalpnyalója és  belőlünk élősködő haszonélvezője szerint most moziba hív minket a hazánk.... Meg kellene néznünk, hogy  mire is folyt el szemérmetlenül sok pénzünk  abból ami nem ragadt mindjárt az első körben az enyves kezei közé.  Egyszer már "bizonyított" ,  hiszen az egyik legalacsonyabb értékelésű filmet tudta nemrég "producelni" szintén nem túl szerény költségvetés mellett. Most Petőfi került vászonra  ( a jubileumi?  )  201 évvel a születése után,  egy olyan diktatórikus, önkényuralmi rendszer megbízásából,  amelyik mindazt képviseli  amivel szemben annak idején  Petőfi tollat meg kardot ragadott és  az életét áldozta. Hiszen  Most nekünk is  zsarnok ül a nyakunkon, aki Most is az orosz cárral barátkozik.  Most is vannak úrbéli viszonyok. Most sem szabad a sajtó.  Most sincs közös teherviselés.  Most csak felelőtlen minisztériumok vannak.  Most sincs törvény előtti egyenlőség. Most is elnyomás

Tapsra, csodára, egy messiásra? Hogy egyszer csak  minden jobb lesz egy csapásra?  Jön majd,  már közeleg a kiválasztott  aki  megoldja, megmondja, megjavítja, megépíti,  aki  feloldja, felmondja, feljavítja, felépíti,  aki  végre elmondja és elintézi,  aki  az utolsó fillérig visszaszerzi,  akire  majd jó lesz felnézni.  De addig is...  Várjuk a sült galambot.  Várjuk a sorsolást.  Várjuk a jobb időket.  Várjuk a postást.  Várjuk sorunkat.  Várjuk a nyitást. Várjuk az igazit.  Várjuk a folytatást. Várjuk a következő  (és a következő,  és az aztán következő) választást. Várjuk az esedékességet.  Várjuk a kihagyhatatlan lehetőséget. Várjuk a csillagok állását.  Várjuk álmaink állását.  Várjuk a következő évadot.  Várjuk a kedvező fordulatot. Várjuk, hogy a magzat megszülessen.  Várjuk, hogy a rémálomnak vége legyen. Várjuk a magas színvonalat.  Várjuk, mert megint késik a vonat.  Várunk a következő ígéretre,  aztán arra aki megígérte.  Várunk egy makulátlan pártra.  Várunk egy valódi ös

lennétek ti pont jobboldaliak?    Ugyanis  A( z igazi) jobboldaliak   az állam szerepét minimalizálják,  a szabad-piacra,  a szabad-versenyre és  a szabad-emberekre,  vagyis az egyének öngondoskodására építik a politikájukat.  A kereszténydemokraták   tisztelik a törvényeket,  hisznek a parlamentáris rendszerben és hívei az európai egységnek.  A konzervatívok   a megteremtett értékeket megőrzik és megóvják azokat az alapokat amelyre építeni lehet,  tehát ismerik, tisztelik és  tiszteletben tartják a múltat,  ápolják a hagyományaikat.  A keresztények ,  illetve minden olyan ember aki komolyan veszi a vallásos hitét, a saját egyházának az előírásait betartva él.  A hazafiak   szeretik a hazájukat,  ők a hazájukért élnek.  Rátok ebből a felsorolásból  egyetlen szó sem igaz!  Tehát ti nem vagytok jobboldaliak,  nem vagytok kereszténydemokraták,  nem vagytok konzervatívok,  nem vagytok keresztények,  és még véletlenül sem vagytok hazafiak!  Ti a hazátokból éltek,  egy árvalányhajas giccspa

Ennyire futotta  a magukat demokratikus ellenzéknek nevező és a szavazatainkra pályázó pártoktól? Az ölükbe hullik egy kihagyhatatlannak tűnő lehetőség,  egy kifejezetten gusztustalan,  a legfelsőbb szintig is élérő,  tényleg világraszóló botrány  amely  a teljes kormányzat  csúfos és végérvényes bukását eredményezhette volna....  Amennyiben  képesek lettek volna KÖZÖSEN, késlekedés nélkül,  minden mást félretéve  összehangoltan,  következetesen és  kompromisszumok nélkül  az egyszemélyi felelős diktátor  végső és szégyenteljes bukásáig együttműködni.  De ehelyett..... Ehelyett most  a KÖZÖS kampány és  a KÖZÖS plakátok hiányában  ők inkább  egymás plakátjait gusztálják  dedós, kis-óvódás szinten  mint leragasztott szemüveges  kis rosszcsontok,  őfelsége icipici ellenzékecskéi, veszekednek,  fújnak egymásra,  képtelenek az értelmes párbeszédre.  Most tényleg,  nekik fontosabb  egymás földbe döngölése mint  a magyar demokrácia????? #BlazsóPéter #SzabadonGondolom  

Miért nem bukott bele még egy ekkora botrányba sem a hatalom? Egyrészt mert ők profik.  Na, semmiképpen sem a politikusi mivoltukat illetően.  Az évtizedes "szakmai gyakorlatuk" ellenére a többségük totálisan alkalmatlan a választóik képviseletének az ellátására vagy bármilyen kormányzati munkára.  Elvetemült, érzéketlen gazemberek  akik egy narcisztikus, hatalommániás politikai kalandor szolgálatában uralkodnak felettünk. Uralkodnak ,  ( de azt viszont már )  kegyetlen profizmussal ,  mesteri manipulációval, szisztematikusan felépített zsarnoki rendszerben,  a hatalmas információs és  vagyoni fölényük biztos tudatában. Közben, azért  ennyi jellemtelen ember, akik érinthetetlennek érzik magukat  előbb-utóbb óhatatlanul  követni fogják bűnös szenvedélyeiket és kiélik a legperverzebb vágyaikat is. Ezeknek a mocskos ügyeknek egy  ( igaz nem túl nagy ) része aztán valahogy ki is derül. Egészséges társadalmak,  működő demokráciák ahol  a tájékoztatás szabad és  a tájékozódás alapv